A térdünk alapvető szerepet játszik testünk megtámasztásában és mozgásban tartásában, ezért a porcok kopása gyakran vezethet súlyos térdfájdalomhoz. Ízületei tartják súlyunkat és segítik mozgásunkat minden rutintevékenységünk során. De vajon milyen kapcsolat van a térdfájdalom és a porckopás között? Egy degeneratív porcbetegség, például a térd kopásos eredetű gyulladása, más néven oszteoartritisz, gyorsan cselekvőképtelenséghez vezethet mindennapi életünkben.
A térdízület csontjainak végeit - a combcsontot, a sípcsontot és a térdkalácsot - porc borítja. Ez a porc teszi lehetővé az ízületek megfelelő mobilitását. Enélkül a csontok érintkeznének egymással, ami térdfájdalommal járna. A térdízület porcai közé tartozik a meniszkusz is, ami egy kisebb fajta párna, amely javítja a combcsont és a sípcsont közötti érintkezést, és hozzájárul az ízület stabilitásához. Az ízületet egy burok is körülveszi, amely segít a porc kenésében és táplálásában: ez az ízületi tok. Ha ezek a védelmi mechanizmusok sérülnek, gyakran megjelenik a térdfájdalom.

A térd oszteoartritisze a térdízület porcának kopását jelzi. Az állapot elsősorban az életkor előrehaladtával alakul ki, és epizodikus fellángolások révén halad előre. A porcra nehezedő túlzott nyomás károsítja azt: kopni kezd, majd addig kopik fokzatosan, amíg a végén teljesen el nem kopik. Az oszteoartritiszt az ízület szélein csontos kinövések kialakulása is kísérheti, amelyeket "osteophytáknak" neveznek. Ugyanakkor az ízületi burok elkezd begyulladni. Ez folyadék kiszivárgását okozhatja, ami úgynevezett "szinoviális folyadékgyülemet" okozhat. Ez az állapot erős térdfájdalmat válthat ki.

A térd oszteoartritiszének (amit artrózisnak is neveznek) három típusa van, attól függően, hogy hol található a sérült porc(1):

A térd oszteoartritisze kezdetben tünetmentes lehet: röntgenfelvétel után fedezik fel, de nem okoz fájdalmat. Az állapot előrehaladtával vagy súlyosbodásával fájdalom léphet fel a rutintevékenységek során. A fájdalmat "mechanikusnak" nevezik, ami azt jelenti, hogy az ízület igénybevételekor fokozódik (séta, nehéz emelés, lépcsőn fel- vagy lemenés stb.), és pihenéssel enyhül. Éjszaka nem jelentkezik, kivéve, ha az ágyban helyzetet változtatunk. Reggel, felkelés után a térd merevnek tűnhet, és egy kis időbe telhet, amíg "bejáratódik".
Fájdalmas fellángolás általában akkor fordul elő, amikor egy porctöredék leválik. Ez kiváltja az ízületi folyadékgyülemet, aminek eredményeként a térd duzzadni kezd, fájdalmat okozva és akadályozva a mobilitást. A fájdalom a térd oszteoartritiszének típusától függően változik: femorotibialis OA esetén diffúz, patellofemorális oszteoartritisz esetén pedig túlnyomórészt a térd elülső részén jelentkezik. Ezenkívül az állapot gyakran kétoldalú és szimmetrikus: mindkét térdet ugyanúgy érinti(1).
A térd oszteoartritisze elsősorban az életkorral összefüggő degeneratív állapot. A 40 év alattiak körében előfordulása kevesebb, mint 10%, míg a 60 év felettiek 30%-át és a 80 év felettiek felét érinti!(2)
A térd oszteoartritiszének specifikusabb kockázati tényezői is vannak, például:

A térd oszteoartritiszének diagnosztizálása kezdetben fizikális vizsgálaton alapul: az orvos az ízületben folyadékgyülem jelenlétét és a térd mozgásának korlátozott mozgástartományát keresi. Az orvos arra is törekszik, hogy felmérje a beteg napi fájdalmának és mozgásbeli korlátozotságának szintjét.
Rendszeresen készítenek térd röntgenfelvételeket az oszteoartritiszre utaló jelek, például az osteophyták vagy az ízületi tér szélességének (a combcsont és a sípcsont közötti tér) azonosítására.

Az osteoarthritis krónikus állapot: nincs rá gyógymód, ezért kezelése tüneti. A cél a térdfájdalom enyhítése, az ízületek mobilitásának helyreállítása, valamint az elszigeteltség és a visszahúzódó életvitel elkerülése.
A térd oszteoartritiszének kezelése több összetevőt foglal magába. Az elsővonalbeli kezelés gyógyszer mentes megoldásokat részesít előnyben, mint például életmódbeli és étrendbeli változtatások (beleértve a fogyást), tehermentesítő térdrögzítő vagy járást segítő eszköz használata, termálfürdő terápia, stb.
A gyógyszert másodvonalbeli kezelésként alkalmazzák. A betegség stádiumától függően ezt infiltrációk és váltakozó térdízületi átöblítések kísérhetik. Végső megoldásként fontolóra lehet venni a térdízület műtéti pótlását, azonban a térdprotézis várólista hosszú és a térdműtétre sokszor éveket kell várni.
A rendszeres fizikai aktivitás és a gyógytorna gyakorlatok számos előnnyel járnak, mint például a jobb súlykontroll, az izmok erősítése és az ízületi inak lazítása. A cél a maximális mobilitás fenntartása. A fizikai aktivitást kiegyensúlyozott étrenddel kell kombinálni, szem előtt tartva a következő szempontokat: racionális, ésszerű és rendszeres.
Fájdalomcsillapítókat és gyulladáscsökkentőket lehet felírni a térdfájdalom enyhítésére és a mozgásképtelenség csökkentésére a fellángolások időszakában. Az injekciók az ízületekbe is beadhatók. Lassú hatású ízületi gyulladás elleni gyógyszerek is rendelkezésre állnak, hosszú távú, betegségmódosító terápiához. Hatékonyságuk azonban vitatott, és ezeknek a gyógyszereknek a finanszírozását több országban megkérdőjelezik.
A térd oszteoartritiszének kezeléséhez multidiszciplináris egészségügyi csapatra van szükség: háziorvosra, reumatológusra, gyógytornászra és műtét esetén ortopéd sebészre.
Ha bármilyen kérdése van, kérjen tanácsot kezelőorvosától!
A dokumentum forrásai